AKIT számokban

Az AKIT a Debreceni Egyetem agrárágazati szolgáltató egysége. Az AKIT és jogelőd intézményei 140 éve meghatározó szerepet töltenek be a hazai gazdasági agrár-felsőoktatásban és kutatásban. Magyarországon a Debreceni Egyetem az egyetlen felsőoktatási intézmény, melyhez 3 agrárkutatóintézet tartozik: Karcagi Kutatóintézetet (KKI), a Nyíregyházi Kutatóintézetet (NYKI), valamint a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet (DTTI).

•    10 telephelyen (Karcag, Kisújszállás, Ecsegfalva, Kunhegyes, Nyíregyháza, Kisvárda, Nagykálló, Látókép, Kismacs, Pallag) közel 2000 hektáron végeznek kutatási és tancélú termelési feladatokat.
•    Közel 1500 hektáron folyik szántóföldi növénytermesztés.
•    A tancélú termesztéshez kapcsolódó bevételek 2019-ben meghaladták a 270 mFt-ot.
•    Tevékenységét 40 erőgép, 612 munkagép segíti.
•    A 2019-es évben közel 640 hallgató részsült hetesi és féléves gyakorlati képzésben.
•    34 féle szántóföldi növényfaj, ezen belül 96 fajta (pl.: burgonya, napraforgó, köles, KG Puszta őszi árpa) nemesítésével, szaporításával és fajtafenntartásával foglalkoznak.
•    2 566 haszonállat tenyésztésével és őshonos fajták fenntartásával foglalkoznak (debreceni szapora merinó, cigája juh, bronzpulyka).

Az AKIT kutatói és munkatársai a 2019-es évben összesen 43 db tudományos magyar publikációt (1 db magyar nyelvű könyvrészlet, 14 db magyar nyelvű szakfolyóiratcikk, 28 db magyar nyelvű konferencia kiadvány) és 44 db tudományos idegen nyelvű publikációt (4 db idegen nyelvű könyvrészlet, 31 db idegen nyelvű folyóiratcikk, 9 db idegen nyelvű konferencia kiadvány) publikált. 
Az AKIT 2019. évi fontosabb kutatási eredményei és innovatív sikerei:

1) Az AKIT Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központjában kidolgozták a hazánkban jelenleg legnagyobb és legsokoldalúbb precíziós talajtérképezési rendszert, mely üzemi méretekben is alkalmazható a precíziós növénytermesztésben. A rendszer jól alkalmazható környezetkímélő és klíma érzékeny termesztési környezetben.

2) Az AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében  elvégezték a mikroszaporítási munkák alapját jelentő, in vitro explantátumok transzkriptomikai analízisét közvetlen az explantátum preparálást (sebzés stressz) követően. A transzkriptomikai adatokat a biokémiai és anyagcsere folyamatokra annotálva nemzetközileg elsőként írták le azokat a molekuláris-biokémiai-biológiai változásokat, melyek általános jelentőségűek minden növényi mikroszaporítási munkában, illetve a növényi fejlődésbiológiai kutatásokban.

3) Az AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében  a növények ultrahangos kezelését követően létrejövő transzkriptomikai (génátírásban történő) változásokat nemzetközileg elsőként derítették fel. A génátírásban történő változásokat annotálták a biokémiai és anyagcsere funkciókra, valamint a kezelés utóhatásait is feltérképezték egy in vitro szubkultúrán belül.

4) Az AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében feltérképezték azokat a DNS metilációs változásokat alma modellnövényben, melyek a szaporítási lépések különböző környezeti feltételei között (szabadföld, in vitro laboratóriumi környezet, akklimatizált növények) végbe mennek. Kimutatták, hogy a különböző környezetben hogyan változik meg egyes gének és promoterek metilezettsége a teljes genomra vonatkoztatva, és ezek a növény mely biológiai funkcióit érinthetik. 

5) Az AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében SSR és SNP alapú markerek vizsgálatával molekuláris genetikai markereket fejlesztettek a búza  lisztharmattal szembeni rezisztenciája, illetve toleranciája értékelésére. A markerek felhasználhatók a fajtaelőállító nemesítésben a keresztezési populációk lisztharmat rezisztenciára való gyors tesztelésére, illetve marker-asszisztált szelekcióra, miáltal a nemesítési idő és a költségtényezői jelentősen csökkenthetőek.

6) 2019-ban állami elismerést kaptak az AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében nemesített  ’Pinklevi’, és ’Rézi’ őszi lencse fajták. Jelenleg ez a két fajta az egyedüli őszi, azaz áttelelő típusú fajta a nemzeti, illetve az európai fajtalistán. Az áttelelő lencse fajták köztermesztésbe vonása lehetővé teszi a termésbiztonság növelését és hozzájárul a fehérjenövény választék bővüléséhez is.

7) Az AKIT Karcagi Kutatóintézet digitálisan rögzített, hiánypótló, juhok legeltetése technológiáját segítő meteorológiai adatbázist hozott létre delelőerdőben.

Frissítés dátuma: 2020.07.10.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.