DTTI támogatásával végzett kutatások

Az alábbi kutatásokat a Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet a DTTI támogatásával végzi.

Polifaktoriális tartamkísérlet

A kutatás legfontosabb célja és feladata a növénytermesztésben ható ökológiai, biológiai és agronómiai tényezők hatásainak, kölcsönhatásainak feltárása, számszerűsítése és a növényállományokat érő stresszfaktorok alaptudományi vizsgálata.

A kutatások az alábbi területen folynak:

  • klímaváltozás hatásának vizsgálata a különböző kukoricahibridek terméseredményére,
  • a talaj tápanyagvizsgálata (korszerű matematikai módszerekkel optimalizálni a trágyaadagokat), 
  • a különböző kukoricahibridek természetes tápanyag-hasznosító képességének és műtrágya-reakciójának vizsgálata és értékelése,
  • az öntözés előrejelzéséhez szükséges adatok gyűjtése,
  • az öntözővíz kijuttatásának és mennyiségének meghatározása,
  • az eltérő genotípusú kukoricahibridek öntözővíz-reakciójának vizsgálata és értékelése. 

Kukorica hibridek alap- és fejtrágyázás hatásának tesztelése

A kutatási program célja vizsgálni, hogy az eltérő intenzitású és időtartamú vízstressz az alap- és fejtrágyázás milyen válaszmechanizmusokat vált ki a kukorica ökofiziológiai paramétereire (klorofilltartalom, fotoszintézis, vízforgalom, levélfelület), a talajban lejátszódó víz- és tápanyagtranszport folyamatok révén a termesztett növényből, mekkora mennyiségi, milyen minőségi károkat okoz.

A kutatások az alábbi területen folynak:

  • a levél klorofill-tartalmának meghatározása (SPAD),
  • a levélfelület és növénymagasság meghatározása,
  • a növény vízellátottságának meghatározása (sztómaellenállás),
  • a talaj nedvességforgalmában bekövetkező változások kutatása,
  • a talaj NO3-N-tartalmának tenyészidőszak alatti dinamikájának vizsgálata,
  • a kukorica fotoszintézis teljesítményének nyomon követése,
  • a klimatikus tényezők (hőmérséklet, csapadék), az agrotechnikai tényezők (műtrágyázás, öntözés) és a növényi válaszreakciók közötti kölcsönhatások analízise három változónál (klorofill-tartalom, LAI érték, sztómaellenállás, termés). 

A környezeti tényezők és a vetésidő szerepe a kukorica hibridek termésére és minőségére

A kutatás során arra keressük a választ, hogy a vetésidő megváltoztatásával befolyásolhatók-e illetve kiküszöbölhetők-e a klímaváltozás negatív hatásai? Továbbá cél a különböző genetikai adottságú és eltérő tenyészidejű kukorica hibridek optimális vetésidő intervallumának meghatározása. Annak elemzése, hogy a különböző (korai, optimális, késői) vetésidők hogyan hatnak eltérő környezeti feltételek mellett a kukorica kelésére, virágzására, levélfelületére, termésére és beltartalmi minőségére.

A kutatások az alábbi területen folynak:

  • az időjárási tényezők helyszíni folyamatos mérése és értékelése,
  • az eltérő környezeti tényezők hatása a kukorica termésére,
  • a talajhőmérséklet, talajnedvesség és a vetésidő kölcsönhatása,
  • a vetésidő szemnedvességet befolyásoló szerepe, 
  • a vetésidő, mint keményítő-, fehérje- és olajtartalmat módosító tényező,
  • a tényezők  kölcsönhatása.

Komplex talajművelési tartamkísérlet

A kutatás célja a termesztéstechnológiai tényezők (talajművelés, a növényszám, a vetésváltás és az öntözés) hatásának értékelése a talaj fizikai, kémiai és biológiai állapota, valamint a termesztett kukorica hibridek termése alapján. A hagyományos és talajkímélő művelési rendszerek összehasonlító vizsgálata, az új talajművelési rendszerek hazai alkalmazhatóságának meghatározása.  

Kísérlet keretében végzendő kísérletek, vizsgálatsorozatok, felmérések:

  • a talajművelés, trágyázás és az öntözés hatása a talaj fizikai (talajszerkezet, talajnedvesség), kémiai (felvehető tápanyagok mennyisége, kémhatás) és biológiai állapotára, 
  • a talaj CO2-emissziójának vizsgálata,    
  • termesztéstechnológiai tényezők hatásának, kölcsönhatásának vizsgálata a kísérletben szereplő kukoricahibridek termésére,
  • termesztéstechnológiai tényezők hatásának vizsgálata a kukorica beltartalmi (keményítő, fehérje) jellemzőire.

Az alábbi kutatásokat a Növénytudományi Intézet a DTTI támogatásával végzi.

Polifaktoriális tartamkísérlet

A különböző agrotechnikai tényezők egyedi és kölcsönhatásának meghatározása eltérő évjáratokban, azok termésmennyiségre, termésbiztonságra és termésminőségre gyakorolt hatásainak meghatározása. Területigénye: 10,5 ha.

Őszi búza fajtatesztelési és multifunkcionális tartamkísérlet

A különböző genotípusú búza fajták és hibridek természetes tápanyaghasznosításának és trágyareakciójának meghatározása eltérő elővetemények (csemegekukorica, napraforgó, szemes kukorica) után. A vizsgált tényezők közötti kölcsönhatások meghatározása, a tényezők minőségre és környezeti állapotra gyakorolt hatásának parametrizálása. Területigénye: 1,5 ha

Minőségi és mikotoxin mentes növényi takarmányok előállításának komplex termesztéstechnológiája 

Olyan komplex technológiai modellek kidolgozása, amelyek jelentősen redukálják, vagy megszüntetik a gabona- és hüvelyes növények termésének fuzárium fertőzöttségét, mikotoxin kontaminációját, egyúttal biztosítva az optimalizált termésszint elérését. Területigénye: részben megegyezik a polifaktoriális tartamkísérlet területigényével (3,5 ha), valamint a szója és kukorica fajtaösszehasonlító kísérletek területigénye 2,0 ha.

Szántóföldi növények növényvédelmi technológiájának komplex fejlesztése 

A növényvédelmi technológiák adaptálása, illetőleg továbbfejlesztése komplex módon a búza, kukorica, napraforgó és repce szántóföldi növények esetében. A kutatások összterületigénye 4 ha.

A szántóföldi növények trágyázási modelljeinek vizsgálata tartamkísérletben 

A hazai vetésszerkezetben legfontosabb növényfajok (búza, kukorica, napraforgó, repce) trágyázási modelljeinek komplex vizsgálata csernozjom talajon. A trágyázás hatásának és hatékonyságának meghatározása a különböző évjárat típusokban. Területigénye: 2 ha.

Frissítés dátuma: 2019.04.03.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napján hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ