Talajhasználati módok hatásának vizsgálata a határmenti régióban a talajok víz és anyagforgalmára

Projekt száma

  • HUSK/0901/1.2.1/0129 Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013.

Projekt címe

  • Talajhasználati módok hatásának vizsgálata a határmenti régióban a talajok víz és anyagforgalmára/Skuska vplyvu vyuzjvania pody a látok v pode v pohranicnom území

Projekt leírása

A talajkészletünk az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk. Termékenységének megóvása nagyon fontos feladat. Ha nem megfelelően választjuk meg a talajhasználati módokat az veszélyt jelent a talajok hosszútávú termékenységének megőrzésére, a talaj sokoldalú funkciójának ellátására, a felszíni és felszín alatti vízkészletekre, az élővilágra, a bioszférára és a tájra is. A termőtalaj sokoldalú funkciójának megőrzése céljából a Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében, a HUSK/0901/1.2.1/0129 számú projekten nyert pénzügyi források segítségével vizsgáltuk homok és kötött talajon a különböző talajhasználati módokat. A vizsgálatok eredményeként megállapítottuk, hogy a különböző talajhasználati módok eltérő hatással vannak az anyagforgalomra. Azon a területen a legnagyobb a talaj nitrogén és szénforgalma, ahol egy adott vetésforgó ciklus alatt többször termesztünk pillangósvirágú növényt vagy adunk istállótrágyát. Az istállótrágyázással több foszfort és káliumot tudunk a talajba juttatni, mint szalma- vagy zöldtrágyázással. A talaj humusztartalmát azonban a szalmatrágyázással nagyobb mértékben tudjuk növelni, mint istálló-, vagy zöldtrágyázással. Kevésbé savanyodik a talaj a szalma- és istállótrágyázás hatására, mint zöldtrágyázás alkalmazásával. A talaj széndioxid kibocsátása nagyobb a műtrágyával kiegészített erjesztett szalmatrágyázás és istállótrágyázás alkalmazása mellett, mint zöldtrágyázás esetén. A magasabb talaj szén-dioxid kibocsátása azonban intenzívebb talaj mikroorganikus tevékenységre utal. A nagyobb mikroorganikus tevékenység miatt a növények számára több tápelem válik felvehetővé, ennek következtében a növények jobban fejlődnek, nagyobb termést adnak, több szenet kötnek meg, nagyobb a szártömegük így több szervesanyag kerül a talajba. A talajban maradt több szervesanyagból nagyobb mennyiségű humusz képződik. Mivel a humusz lebomlása lassú folyamat, ezért a talajban lévő szerves szén több évtizedre lekötésre kerül. A szalma- vagy istállótrágyázással, valamint minden olyan talajhasználati eljárással, mellyel növeljük a talaj humusztartalmát, csökkentjük az üvegházhatást okozó szén-dioxid mennyiségét is.

  • Finanszírozó: NFÜ

Frissítés dátuma: 2019.05.17.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.