Westsik-féle vetésforgó tartamkísérlet

"A kutatómunka csakis akkor szolgálja és fejleszti a tudományt, ha eredményeit át tudja ültetni a gyakorlatba."

                                                                 Westsik Vilmos

A kísérletet 1929-ben hozta létre Westsik Vilmos. A kísérlet célja a talaj termékenységének fenntartása, illetve növelése. A kísérlet 15 vetésforgót foglal magába, melyek közül 14 hároméves, 1 pedig négyéves.

A Westsik-féle vetésforgó kísérlet (légi felvétel)

A vetésforgók mindegyikében elhelyezésre került a rozs és a burgonya. E két növényen kívül a vetésforgók egy részében csillagfürtöt és zabos bükkönyt is termesztünk.

     

Rozs (XIV. vetésforgó)                         Burgonya (V. vetésforgó)                      Csillagfürt fővetésben (III. vetésforgó)

   

Csillagfürt másodvetésben (XV. vetésforgó)         Zabos bükköny (XI. vetésforgó)

A kísérlet talaja alacsony humusztartalmú, savanyú kémhatású, laza homoktalaj. Westsik Vilmos a homoktalajok termékenységének javításához meghatározónak tartotta a talaj szervesanyag-tartalmának növelését, ezért a vetésforgókban különféle szervestrágyázási módokat alkalmazott (zöldtrágyázás, istállótrágyázás, szalmatrágyázás).

A Westsik-féle vetésforgó kísérletben az I. vetésforgó kontrollnak tekinthető, ugyanis itt sem szerves-, sem műtrágyázás nem történik. Az I. vetésforgóban a talaj időszakosan pihentetve van. Az első évben kultúrnövényt nem vetünk, azonban a gyomnövényeket virágzásuk előtt a talajba dolgozzuk. A parlagszakaszt követően a második évben rozsot vetünk, majd a harmadik évben burgonyát ültetünk.

A II. vetésforgóban fővetésű csillagfürt zöldtrágyázást alkalmazunk, ahol a csillagfürtöt zöldhüvelyes állapotban szántjuk le. A második évben rozs kerül, a harmadik évben pedig burgonyát ültetünk.

A III. vetésforgóban csillagfürt magtermesztés történik. A csillagfürtöt rozs, majd burgonya követi.

A kísérletben 4 szalmatrágyás vetésforgó van, amelyekben a növényi sorrend a következő: rozs, burgonya, majd ismét rozs. A szalmatrágyát a vetésforgóciklus első évében juttatjuk ki. A IV. vetésforgó trágyázása nyers szalmával (3,5 t/ha) történik. Az V. vetésforgóban nitrogén műtrágyával erjesztett szalmatrágyát (11,3 t/ha), a VI. és VII. vetésforgóban műtrágya nélkül, vízzel erjesztett szalmatrágyát (26,1 t/ha) juttatunk ki. A IV., V. és VI. vetésforgók a szalmatrágyán kívül NPK műtrágyát is kapnak, a VII. vetésforgó azonban műtrágya nélküli.

A VIII. az egyetlen négyszakaszos vetésforgó. Az első évben csillagfürtöt vetünk magtermesztés céljából. A második évben rozs következik. A rozs betakarítása után csillagfürtöt vetünk zöldtrágyának, vagyis ebben a vetésforgóban a vetésforgóciklus alatt kétszer is megtalálható a csillagfürt: fővetésben és másodvetésben is. A harmadik évben burgonyát ültetünk, majd a negyedik évben rozsot vetünk.

A IX. vetésforgóban csillagfürt zöldtakarmány-termesztés folyik. A csillagfürtöt virágzástól kaszálhatjuk takarmányozás céljára. A csillagfürtöt rozs, majd burgonya követi.

A X. és a XI. vetésforgókban az istállótrágyázás hatását tanulmányozhatjuk. Itt háromévente 26,1 t/ha istállótrágyát juttatunk ki. A két kezelés között a különbség az, hogy az utóbbi NPK műtrágyázásban is részesül. Az első évben zabos bükköny van vetve szálastakarmánynak. A második évben rozs vetésére kerül sor, majd burgonya következik.

A XII. vetésforgó az őszi vetésű takarmánynövény termesztését modellezi. Az első évben rozs található zöldtakarmánynak, melyet május elejéig lehet kaszálni. Ezt követően csillagfürtöt vetünk zöldtrágyának. Ebben a vetésforgóban a csillagfürt későbbi vetésű, mint a fővetésű zöldtrágyás kísérletben, de korábban van vetve, mint a többi másodvetésű zöldtrágyás vetésforgóban. A második évben rozsot vetünk magtermesztés céljából, a harmadik évben pedig burgonyát ültetünk.

A XIII., XIV. és XV. jelzésű vetésforgók a másodvetésű csillagfürt zöldtrágya hatásának tanulmányozására lettek beállítva. Mindhárom vetésforgó esetében az első évben rozsot vetünk. A rozs betakarítását követően július vége – augusztus eleje között csillagfürtöt vetünk zöldtrágyának. Közöttük a különbség a zöldtrágya leszántás idejében, illetve a műtrágyázásban van. A XIII. vetésforgóban a másodvetésű csillagfürt leszántása tavasszal történik, mely a defláció elleni védelmet szolgálja. A csillagfürt szármaradványai biztosítják a talaj takarását, aminek következtében csökken a szélerózió. A szármaradványok továbbá segítik a téli csapadék talajba szivárgását is. A XIV. vetésforgóban a másodvetésű csillagfürt leszántása ősszel valósul meg. A XV. vetésforgó műtrágyázásban nem részesül. Mindhárom vetésforgó második évben burgonya van ültetve, majd a harmadik évben rozs vetésére kerül sor.

A Westsik-féle vetésforgók közül négyben (I., VII., X., XV.) egyik szakaszban sem juttatunk ki semmilyen műtrágyát. A műtrágyázott 11 vetésforgó a vetésforgóciklus alatt (3 ill. 4 év) egységesen 94 kg/ha P2O5 és 84 kg/ha K2O hatóanyag műtrágyát kap. A nitrogén műtrágya dózisokban azonban különbségek vannak a vetésforgók között. A legkevesebb N műtrágyát a II., III., XI. és XII. vetésforgók kapják, mely adagja 43 kg/ha N hatóanyag. Ezektől több nitrogént juttatunk ki a VIII., IX., XIII. és XIV. vetésforgókban: 86 kg/ha/3 ill. 4 év. A vetésforgók közül a legnagyobb mennyiségű nitrogént a szalmatrágyás IV., V. és VI. vetésforgók kapják, melyek 108 kg/ha/3év hatóanyag N műtrágyázásban részesülnek.

A Westsik-féle kísérlet vetésforgó szakaszai

Vetésforgó

1. szakasz

2. szakasz

3. szakasz

4. szakasz

I

Parlag

Rozs

Burgonya

 

II

Csillagfürt zöldtrágya

Rozs

Burgonya

 

III

Csillagfürt

Rozs

Burgonya

 

IV

Rozs

3,5 t/ha szalmatrágya

Burgonya

Rozs

 

V

Rozs

11,3 t/ha szalmatrágya

Burgonya

Rozs

 

VI

Rozs

26,1 t/ha szalmatrágya

Burgonya

Rozs

 

VII

Rozs

26,1 t/ha szalmatrágya

Burgonya

Rozs

 

VIII

Csillagfürt

Rozs + csillagfürt zöldtrágya

Burgonya

Rozs

IX

Csillagfürt zöldtakarmány

Rozs

Burgonya

 

X

Bükköny + zab

26,1 t/ha istállótrágya

Rozs

Burgonya

 

XI

Bükköny + zab

26,1 t/ha istállótrágya

Rozs

Burgonya

 

XII

Rozs zöldtakarmány

+ csillagfürt zöldtrágya

Rozs

Burgonya

 

XIII

Rozs,

+ csillagfürt zöldtrágya

Burgonya

Rozs

 

XIV

Rozs,

+ csillagfürt zöldtrágya

Burgonya

Rozs

 

XV

Rozs,

+ csillagfürt zöldtrágya

Burgonya

Rozs

 

A tartamkísérlet adatai alapján lehetőség van tanulmányozni a különböző szervestrágyázási módok és azok NPK műtrágyás kombinációinak hatásait a rozs és a burgonya termésére. A tartamkísérletben alkalmazott trágyázási módokkal, növényi sorrenddel, termesztéstechnológiával nemcsak fenn lehet tartani a talaj termékenységét hosszú időn keresztül, hanem jelentős mértékben fokoztuk is azt.

Kutatás a vetésforgó kísérletben

A kutatómunkát a Westsik-féle vetésforgó tartamkísérletben a Talajbiológiai és Talajhasznosítási Osztály keretein belül végezzük. A tartamkísérletben vizsgáljuk, hogy a különféle tápanyag-utánpótlási módok (szalma- és istállótrágyázás, fővetésű és másodvetésű zöldtrágyázás, szerves és műtrágyázás együtt alkalmazva) hatására hogyan alakulnak a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, miként változik a talaj víz- és tápanyag-szolgáltató képessége, a kezelésekkel milyen rozs- és burgonyaterméseket lehet elérni.

A kísérletben a rozs- és a burgonya termésadatokat folyamatosan rögzítjük. A tartamkísérletben alkalomszerűen vizsgáljuk a talaj penetrációs ellenállását és nedvességtartalmát, a vízben és kálium-kloridos szuszpenzióban mért pH értéket, az Arany-féle kötöttségi számot, a vízben oldható összes sótartalmat, a humusztartalmat, a leiszapolható részek arányát, az AL-oldható P2O5, az AL-oldható K2O, az AL-oldható Na, a KCl-oldható (NO3+NO2)-N, a KCl-oldható Mg, a KCl-oldható SO42-S, az EDTA-oldható Mn, az EDTA-oldható Zn, az EDTA-oldható Cu tartalmat, a talajfelszín szén-dioxid kibocsátását, az invertáz, kataláz, dehidrogenáz és foszfatáz enzimek aktivitását.

A gyomflóra alakulása a Westsik vetésforgó tartamkísérletben

A Westsik-féle vetésforgóban alkalmazott szerves- és műtrágyázási módok nem csak a kultúrnövény mennyiségi és minőségi tulajdonságaira vannak hatással, hanem a gyomnövényekre is. Ezért fontosnak tartottuk a gyomnövények vizsgálatát is.

A kutatás célja a különböző tápanyag-utánpótlási módok hatásának vizsgálata a gyomosodás mértékére és a gyomfajok összetételére.

A kutatási program keretében vizsgáljuk a gyomfajok összetételét és tömegét, valamint a gyom- és a kultúrnövény (rozs és burgonya) elemtartalmát és a talaj tulajdonságait.

 

Frissítés dátuma: 2019.06.18.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.