A növényeket érő stresszhatások közül az egyik legjelentősebb a szárazság, melynek káros hatása megnyilvánul mind a növények fejlődésében, növekedésében, mind a terméshozamban. Az elmúlt években a burgonya nemesítés kiemelt célja olyan új fajták előállítása, melyek a kórokozókkal szembeni rezisztencia tulajdonságok mellett képesek tolerálni a csapadékmentes időszakokat. A szárazságtűrés kialakításában számos tulajdonság szerepet játszik, pl. a gyökérzet és lombozat morfológiai tulajdonságai, a növekedés-fejlődés dinamikája stb. Kiemelt szerepe van azonban az ozmotikus stressztűrési képességnek, amely egy olyan sejtszinten megnyilvánuló jelleg, melyre laboratóriumi körülmények között is tesztelhetjük a különböző klónokat - hangsúlyozta Dobránszki Judit, az AKIT tudományos főigazgatója.
A különböző növényfajokhoz tartozó nemesítési alapanyagok (klónok, vonalak, hibridek) rezisztencia tulajdonságainak laboratóriumi körülmények között történő tesztelése jelentős előnyökkel jár a szabadföldi vizsgálatokhoz képest. A kísérletek teljesen szabályozott körülmények között az egész év során folyamatosan végezhetők, kis helyigénnyel, de nagyon sok genotípus bevonásával és azonos fiziológiai állapotú növényanyagon. Az ozmotikus stressztűrési képesség laboratóriumi körülmények között történő vizsgálata világszerte elterjedt módszer a különböző növényfajok genotípusainak vizsgálatában. A módszereket (ozmotikum típusa, koncentrációja, használt növényanyag, kezelés körülményei stb.) azonban mindig az adott növényfajra kell optimalizálni.
Kísérleteinkben a Dr. Sárvári és Csendes Kft. zirci kutató bázisán (jelenleg Dr. Sárvári Agró Kft.) kifejlesztett burgonya nemesítési klónok, fajták, fajtajelöltek és hibridek szövettenyésztéssel előállított gyökeres hajtástenyészetein végeztünk ozmotikus stressztűrési vizsgálatokat. Az ozmotikusan aktív anyagok felhasználásával kerestük azt a módszert, mellyel a genotípusok stressztűrésük tekintetében elkülöníthetőek - mondta Magyarné Tábori Katalin, az AKIT tudományos főmunkatársa.
Eredményeink szerint többféle ozmotikum alkalmazható a különböző burgonya genotípusok stresszreakciójuk alapján történő csoportosítására a megfelelően megválasztott koncentrációk alkalmazásával. A kutatásaink alapján a kiemelkedően jó ozmotikus stressztűréssel rendelkező genotípusok jól elkülöníthetőek a közepes és gyenge stressztűrési képességet mutató genotípusoktól. A burgonya nemesítési alapanyagok esetében a laboratóriumi vizsgálatok eredménye nagyon jó egyezést mutattak azok szántóföldön tapasztalt stressztűrési képességeivel, megerősítve az általunk kifejlesztett módszer használhatóságát.
Kísérleteinket a „Burgonyarezisztencia kutatás a globális éghajlatváltozás pusztításainak mérséklésére” c. (AGR_PIAC_13_1_2013_0006) pályázat keretén belül végeztük
A H2 hibridvonal in vitro hajtástenyészeteinek fejlődése a különböző (A) kontroll; (B) 2,5% PEG600; (C) 5,0% PEG600 és (D) 7,5% PEG600 tartalmú táptalajon
In vitro ozmotikus kísérlet megfigyelése