A mezőgazdasági termelés fejlődése az elmúlt évtizedekben ugrásszerű volt, azonban az utóbbi években újabb és újabb kihívásokkal kell szembe néznünk. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a termőterületek vidéki életben betöltött szerepének növelése, új gazdálkodási stratégiák kidolgozása. A termőterületek minősége determinálja a termeszthető növények körét, egyúttal annak gazdasági potenciálját is meghatározza. A hazai mezőgazdasági társadalomban sajátos szerepet töltenek be a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gazdálkodók, akik jelentős hátrányt szenvednek a térség kedvezőtlen ökológiai adottságaiból adódóan. Ezek közül kiemelkednek a gyenge termőképességgel bíró homoktalajok, melynek ésszerű és gazdaságos hasznosítása a térség számára létkérdés.
A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézete jelentős szerepet tölt be a hazai, illetve a térségi gazdálkodásban. Az intézet által nemesített és fenntartott fajták több alternatívát is nyújtanak a térségi növénytermesztés számára. Több évtizede folyó nemesítési munkánkat jól jellemzi, hogy 21 növényfajból közel 50 elismert fajtával rendelkezünk és több, mint 60 növényfajta fenntartó nemesítését végezzük. Intézetünk választékában megtalálhatóak a klasszikus, térségre adaptált fajták ugyanúgy, mint az új kor követelményeinek megfelelő intenzív biológiai alapok. Ez utóbbi munkát segíti az intézet tevékenységi körében mára már meghatározóvá vált biotechnológiai laboratórium, ahol nemesítési eljárásokat támogató módszereket alkalmazunk, illetve fejlesztünk.
A hazai vetésszerkezet az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben leegyszerűsödött, melynek kedvezőtlen hatásai a közelmúltban már több esetben jelentkeztek. Fontos cél a biológiai diverzitás fenntartása, melyben jelentős hangsúlyt kell fektetni a hagyományos, nagyüzemi növényektől eltérő, tájba illeszkedő fajok termesztési gyakorlatának kidolgozására. Ezek az alternatív növények Európában már jelentős vetésterülettel rendelkeznek, illetve termesztésük növekvő dinamikát mutat. Jelentőségüket tovább növeli, hogy egyes növénycsoportok kedvező táplálkozásélettani szerepük révén egyre jelentősebb humán felhasználást generálnak. E növények tekintetében a DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet faj- és fajtaportfóliója európai szinten is egyedülálló, mely az intézet számára hosszú távon piaci előnyt jelenthet.
A Kutatóintézet a hazai növénytermesztési kutatásokban - sajátos térségi elhelyezkedéséből és adottságaiból adódóan - jelentős szereppel bír. Ennek legjobb példája a Westsik Vilmos által 1929-ben beállított homoki vetésforgó tartamkísérlet, mely Európa egyik legrégebbi vetésforgó kísérlete. A kutatási tevékenységek közül a homoktalajok hasznosításának kidolgozása is az intézet fő profilja közé tartozik. Talajbiológiai és fizikai kutatásaink eredményei a gyakorlatban közvetlenül hasznosíthatók.
A talaj, mint természeti kincsünkkel való bánásmód meghatározza jelenünket, annál inkább jövőnket. Az utóbbi években kutatóintézetünkben egyre jelentősebb szerephez jut a természeti erőforrásokkal való tudatos gazdálkodás, a fenntartható mezőgazdaság elemeinek tanulmányozása, gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata.
A Nyíregyházi Kutatóintézet múltja kötelez bennünket egy biztos alapokon nyugvó szakmai jövő kidolgozására. Ehhez kiváló hátteret biztosít a Debreceni Egyetem szervezeti keretein belül történő működés, mely lehetővé teszi az oktatásban és kutatásban az intézet jelentős mértékű részvételét, ezáltal feladatköreinek bővülését.
Kutatóintézetünk fennállásának 90 éve alatt sok változáson ment keresztül. Intézetünk hírnevét a magyar mezőgazdaságban meghatározó személyiségek építették fel. Gondoljunk csak Westsik Vilmosra - a homokjavítás atyja, a Tanár - és Teichmann Vilmosra, a homoki növények kiváló ismerőjére. Jelenünkben ezt az örökséget tovább vállalva kell megfelelnünk a változó kor kihívásainak, melyben a Nyíregyházi Kutatóintézet továbbra is küldetésének megfelelően végzi feladatait.
Dr. Zsombik László
igazgató