Az alábbi kutatásokat a Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet a DTTI támogatásával végzi.
Polifaktoriális tartamkísérlet
A kutatás legfontosabb célja és feladata a növénytermesztésben ható ökológiai, biológiai és agronómiai tényezők hatásainak, kölcsönhatásainak feltárása, számszerűsítése és a növényállományokat érő stresszfaktorok alaptudományi vizsgálata.
A kutatások az alábbi területen folynak:
- klímaváltozás hatásának vizsgálata a különböző kukoricahibridek terméseredményére,
- a talaj tápanyagvizsgálata (korszerű matematikai módszerekkel optimalizálni a trágyaadagokat),
- a különböző kukoricahibridek természetes tápanyag-hasznosító képességének és műtrágya-reakciójának vizsgálata és értékelése,
- az öntözés előrejelzéséhez szükséges adatok gyűjtése,
- az öntözővíz kijuttatásának és mennyiségének meghatározása,
- az eltérő genotípusú kukoricahibridek öntözővíz-reakciójának vizsgálata és értékelése.
Kukorica hibridek alap- és fejtrágyázás hatásának tesztelése
A kutatási program célja vizsgálni, hogy az eltérő intenzitású és időtartamú vízstressz az alap- és fejtrágyázás milyen válaszmechanizmusokat vált ki a kukorica ökofiziológiai paramétereire (klorofilltartalom, fotoszintézis, vízforgalom, levélfelület), a talajban lejátszódó víz- és tápanyagtranszport folyamatok révén a termesztett növényből, mekkora mennyiségi, milyen minőségi károkat okoz.
A kutatások az alábbi területen folynak:
- a levél klorofill-tartalmának meghatározása (SPAD),
- a levélfelület és növénymagasság meghatározása,
- a növény vízellátottságának meghatározása (sztómaellenállás),
- a talaj nedvességforgalmában bekövetkező változások kutatása,
- a talaj NO3-N-tartalmának tenyészidőszak alatti dinamikájának vizsgálata,
- a kukorica fotoszintézis teljesítményének nyomon követése,
- a klimatikus tényezők (hőmérséklet, csapadék), az agrotechnikai tényezők (műtrágyázás, öntözés) és a növényi válaszreakciók közötti kölcsönhatások analízise három változónál (klorofill-tartalom, LAI érték, sztómaellenállás, termés).
A környezeti tényezők és a vetésidő szerepe a kukorica hibridek termésére és minőségére
A kutatás során arra keressük a választ, hogy a vetésidő megváltoztatásával befolyásolhatók-e illetve kiküszöbölhetők-e a klímaváltozás negatív hatásai? Továbbá cél a különböző genetikai adottságú és eltérő tenyészidejű kukorica hibridek optimális vetésidő intervallumának meghatározása. Annak elemzése, hogy a különböző (korai, optimális, késői) vetésidők hogyan hatnak eltérő környezeti feltételek mellett a kukorica kelésére, virágzására, levélfelületére, termésére és beltartalmi minőségére.
A kutatások az alábbi területen folynak:
- az időjárási tényezők helyszíni folyamatos mérése és értékelése,
- az eltérő környezeti tényezők hatása a kukorica termésére,
- a talajhőmérséklet, talajnedvesség és a vetésidő kölcsönhatása,
- a vetésidő szemnedvességet befolyásoló szerepe,
- a vetésidő, mint keményítő-, fehérje- és olajtartalmat módosító tényező,
- a tényezők kölcsönhatása.
Komplex talajművelési tartamkísérlet
A kutatás célja a termesztéstechnológiai tényezők (talajművelés, a növényszám, a vetésváltás és az öntözés) hatásának értékelése a talaj fizikai, kémiai és biológiai állapota, valamint a termesztett kukorica hibridek termése alapján. A hagyományos és talajkímélő művelési rendszerek összehasonlító vizsgálata, az új talajművelési rendszerek hazai alkalmazhatóságának meghatározása.
Kísérlet keretében végzendő kísérletek, vizsgálatsorozatok, felmérések:
- a talajművelés, trágyázás és az öntözés hatása a talaj fizikai (talajszerkezet, talajnedvesség), kémiai (felvehető tápanyagok mennyisége, kémhatás) és biológiai állapotára,
- a talaj CO2-emissziójának vizsgálata,
- termesztéstechnológiai tényezők hatásának, kölcsönhatásának vizsgálata a kísérletben szereplő kukoricahibridek termésére,
- termesztéstechnológiai tényezők hatásának vizsgálata a kukorica beltartalmi (keményítő, fehérje) jellemzőire.
Az alábbi kutatásokat a Növénytudományi Intézet a DTTI támogatásával végzi.
Polifaktoriális tartamkísérlet
A különböző agrotechnikai tényezők egyedi és kölcsönhatásának meghatározása eltérő évjáratokban, azok termésmennyiségre, termésbiztonságra és termésminőségre gyakorolt hatásainak meghatározása. Területigénye: 10,5 ha.
Őszi búza fajtatesztelési és multifunkcionális tartamkísérlet
A különböző genotípusú búza fajták és hibridek természetes tápanyaghasznosításának és trágyareakciójának meghatározása eltérő elővetemények (csemegekukorica, napraforgó, szemes kukorica) után. A vizsgált tényezők közötti kölcsönhatások meghatározása, a tényezők minőségre és környezeti állapotra gyakorolt hatásának parametrizálása. Területigénye: 1,5 ha
Minőségi és mikotoxin mentes növényi takarmányok előállításának komplex termesztéstechnológiája
Olyan komplex technológiai modellek kidolgozása, amelyek jelentősen redukálják, vagy megszüntetik a gabona- és hüvelyes növények termésének fuzárium fertőzöttségét, mikotoxin kontaminációját, egyúttal biztosítva az optimalizált termésszint elérését. Területigénye: részben megegyezik a polifaktoriális tartamkísérlet területigényével (3,5 ha), valamint a szója és kukorica fajtaösszehasonlító kísérletek területigénye 2,0 ha.
Szántóföldi növények növényvédelmi technológiájának komplex fejlesztése
A növényvédelmi technológiák adaptálása, illetőleg továbbfejlesztése komplex módon a búza, kukorica, napraforgó és repce szántóföldi növények esetében. A kutatások összterületigénye 4 ha.
A szántóföldi növények trágyázási modelljeinek vizsgálata tartamkísérletben
A hazai vetésszerkezetben legfontosabb növényfajok (búza, kukorica, napraforgó, repce) trágyázási modelljeinek komplex vizsgálata csernozjom talajon. A trágyázás hatásának és hatékonyságának meghatározása a különböző évjárat típusokban. Területigénye: 2 ha.