Az „Év Doktori Értekezése Díjat” az egyetemi kitüntetések és díjak szabályzata szerint illetve a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó rendezvényen bemutatott előadása alapján a Debreceni Egyetem rektorától vehette át Dr. Erdős Zsuzsa. Értekezésének címe: A genotípus és tápanyagellátási forma hatékonyságának vizsgálata halványított spárgában volt.
Dr. Zsombik László a fiatal kutató témavezetője elmondta, hogy Magyarország nem rendelkezik saját nemesítésű spárga hibriddel, így a köztermesztésben lévő fajták/hibridek nem a magyar klímatikus viszonyok között lettek nemesítve, ami miatt a növényi produkció, illetve a genetikailag determinált tulajdonságok manifesztálódása eltérhet más ökológiai körülmények között regisztrált adatoktól. A hibrid-összehasonlító kísérlet lehetőséget teremtett arra, hogy megvizsgálják, mely spárga hibridek a legalkalmasabbak a regionális ökológiai viszonyok közötti termesztésre.
A kutatók megjegyezték, hogy a spárga a tápanyagigényes növények közé tartozik. A tápanyagutánpótlási kísérlet beállításával lehetőségük nyílt arra, hogy meghatározzák azt az utánpótlási formát, mellyel a legjobb minőségű és mennyiségű termés elérhető. Kutatásaikat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyíregyházán végezték a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézetében 2011 és 2017 között.
Dr. Erdős Zsuzsa elmondta, hogy az eredményeik azt mutatták, hogy a nyírségi klimatikus viszonyok között a spárga hajtásindukciójához szükséges talajhőmérsékleti küszöbérték homoktalajon 10°C volt a vizsgált időszakban. A tövenkénti hajtásszám alakulása jelentős genetikai és évjárathatást mutat. A telepítést követően a tövenkénti hajtásszám 2017-re 2,5-2,7 szeresére nőtt hibridtől függően. A szezonális hozamot döntő mértékben a műtrágyázás és a juhtrágya komposzt befolyásolta pozitívan a vizsgált tápanyagellátási formák közül. Így a legnagyobb síphozamot a műtrágya (2,7-4,9 t ha-1) és a juhtrágya komposzt (2,5-4,8 t ha-1) kezelések esetén érték el. Kísérletük alapján a vegetatív paraméterek a síphozammal szoros összefüggést mutattak. Tápanyagkezelések esetén pozitív összefüggést tapasztaltak a síphozam és a növényi paraméterek között.
A genotípusok makro- és mikroelem tartalmának eredményei alapján megállapították, hogy a Vitalim spárga hibrid esetén volt tapasztalható a vizsgált elemek többségénél (K, Ca, Mg, Mn, Zn, B) a legnagyobb koncentráció. A tápanyagellátás makroelem-tartalmat pozitívan, míg a mikroelem-tartalmat negatívan befolyásolta – foglalta össze Dr. Erdős Zsuzsa.