Westsik-féle vetésforgó tartamkísérlet | Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT)

"A kutatómunka csakis akkor szolgálja és fejleszti a tudományt, ha eredményeit át tudja ültetni a gyakorlatba."

                                                                 Westsik Vilmos

A kísérletet 1929-ben hozta létre Westsik Vilmos. A kísérlet célja a talaj termékenységének fenntartása, illetve növelése. A kísérlet 15 vetésforgót foglal magába, melyek közül 14 hároméves, 1 pedig négyéves.

A Westsik-féle vetésforgó kísérlet (légi felvétel)

A vetésforgók mindegyikében elhelyezésre került a rozs és a burgonya. E két növényen kívül a vetésforgók egy részében csillagfürtöt és zabos bükkönyt is termesztünk.

Rozs (XIV. vetésforgó)                         Burgonya (V. vetésforgó)                      Csillagfürt fővetésben (III. vetésforgó)

Csillagfürt másodvetésben (XV. vetésforgó)         Zabos bükköny (XI. vetésforgó)

A kísérlet talaja alacsony humusztartalmú, savanyú kémhatású, laza homoktalaj. Westsik Vilmos a homoktalajok termékenységének javításához meghatározónak tartotta a talaj szervesanyag-tartalmának növelését, ezért a vetésforgókban különféle szervestrágyázási módokat alkalmazott (zöldtrágyázás, istállótrágyázás, szalmatrágyázás).

A Westsik-féle vetésforgó kísérletben az I. vetésforgó kontrollnak tekinthető, ugyanis itt sem szerves-, sem műtrágyázás nem történik. Az I. vetésforgóban a talaj időszakosan pihentetve van. Az első évben kultúrnövényt nem vetünk, azonban a gyomnövényeket virágzásuk előtt a talajba dolgozzuk. A parlagszakaszt követően a második évben rozsot vetünk, majd a harmadik évben burgonyát ültetünk.

A II. vetésforgóban fővetésű csillagfürt zöldtrágyázást alkalmazunk, ahol a csillagfürtöt zöldhüvelyes állapotban szántjuk le. A második évben rozs kerül, a harmadik évben pedig burgonyát ültetünk.

A III. vetésforgóban csillagfürt magtermesztés történik. A csillagfürtöt rozs, majd burgonya követi.

A kísérletben 4 szalmatrágyás vetésforgó van, amelyekben a növényi sorrend a következő: rozs, burgonya, majd ismét rozs. A szalmatrágyát a vetésforgóciklus első évében juttatjuk ki. A IV. vetésforgó trágyázása nyers szalmával (3,5 t/ha) történik. Az V. vetésforgóban nitrogén műtrágyával erjesztett szalmatrágyát (11,3 t/ha), a VI. és VII. vetésforgóban műtrágya nélkül, vízzel erjesztett szalmatrágyát (26,1 t/ha) juttatunk ki. A IV., V. és VI. vetésforgók a szalmatrágyán kívül NPK műtrágyát is kapnak, a VII. vetésforgó azonban műtrágya nélküli.

A VIII. az egyetlen négyszakaszos vetésforgó. Az első évben csillagfürtöt vetünk magtermesztés céljából. A második évben rozs következik. A rozs betakarítása után csillagfürtöt vetünk zöldtrágyának, vagyis ebben a vetésforgóban a vetésforgóciklus alatt kétszer is megtalálható a csillagfürt: fővetésben és másodvetésben is. A harmadik évben burgonyát ültetünk, majd a negyedik évben rozsot vetünk.

A IX. vetésforgóban csillagfürt zöldtakarmány-termesztés folyik. A csillagfürtöt virágzástól kaszálhatjuk takarmányozás céljára. A csillagfürtöt rozs, majd burgonya követi.

A X. és a XI. vetésforgókban az istállótrágyázás hatását tanulmányozhatjuk. Itt háromévente 26,1 t/ha istállótrágyát juttatunk ki. A két kezelés között a különbség az, hogy az utóbbi NPK műtrágyázásban is részesül. Az első évben zabos bükköny van vetve szálastakarmánynak. A második évben rozs vetésére kerül sor, majd burgonya következik.

A XII. vetésforgó az őszi vetésű takarmánynövény termesztését modellezi. Az első évben rozs található zöldtakarmánynak, melyet május elejéig lehet kaszálni. Ezt követően csillagfürtöt vetünk zöldtrágyának. Ebben a vetésforgóban a csillagfürt későbbi vetésű, mint a fővetésű zöldtrágyás kísérletben, de korábban van vetve, mint a többi másodvetésű zöldtrágyás vetésforgóban. A második évben rozsot vetünk magtermesztés céljából, a harmadik évben pedig burgonyát ültetünk.

A XIII., XIV. és XV. jelzésű vetésforgók a másodvetésű csillagfürt zöldtrágya hatásának tanulmányozására lettek beállítva. Mindhárom vetésforgó esetében az első évben rozsot vetünk. A rozs betakarítását követően július vége – augusztus eleje között csillagfürtöt vetünk zöldtrágyának. Közöttük a különbség a zöldtrágya leszántás idejében, illetve a műtrágyázásban van. A XIII. vetésforgóban a másodvetésű csillagfürt leszántása tavasszal történik, mely a defláció elleni védelmet szolgálja. A csillagfürt szármaradványai biztosítják a talaj takarását, aminek következtében csökken a szélerózió. A szármaradványok továbbá segítik a téli csapadék talajba szivárgását is. A XIV. vetésforgóban a másodvetésű csillagfürt leszántása ősszel valósul meg. A XV. vetésforgó műtrágyázásban nem részesül. Mindhárom vetésforgó második évben burgonya van ültetve, majd a harmadik évben rozs vetésére kerül sor.

A Westsik-féle vetésforgók közül négyben (I., VII., X., XV.) egyik szakaszban sem juttatunk ki semmilyen műtrágyát. A műtrágyázott 11 vetésforgó a vetésforgóciklus alatt (3 ill. 4 év) egységesen 94 kg/ha P₂O₅ és 84 kg/ha K₂O hatóanyag műtrágyát kap. A nitrogén műtrágya dózisokban azonban különbségek vannak a vetésforgók között. A legkevesebb N műtrágyát a II., III., XI. és XII. vetésforgók kapják, mely adagja 43 kg/ha N hatóanyag. Ezektől több nitrogént juttatunk ki a VIII., IX., XIII. és XIV. vetésforgókban: 86 kg/ha/3 ill. 4 év. A vetésforgók közül a legnagyobb mennyiségű nitrogént a szalmatrágyás IV., V. és VI. vetésforgók kapják, melyek 108 kg/ha/3év hatóanyag N műtrágyázásban részesülnek.

A Westsik-féle kísérlet vetésforgó szakaszai