A Debreceni Egyetem új science parkja, mint a hazai innováció meghatározó tényezője, az Európa Tanács látogatása a Debreceni Egyetemen, az orvoslás jövője a DE-n, bakteriofágok: a „mikro bérgyilkosok, a világ élvonalában az egyetemi életminőség, életmód területén – címszavak 2024-ből. Izgalmas és eseménydús évet zár a Debreceni Egyetem.
Hírek
A sikerhez és a versenyképességhez folyamatosan megújuló tudásra van szükség – hangsúlyozta Jakab István, a magyar Országgyűlés alelnöke a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szombati diplomaosztóján. A Debreceni Egyetem Főépületének Díszudvarán rendezett ünnepségén a kar több mint kétszáz végzős hallgatója vette át oklevelét.
Növénytanból, állatélettanból és élelmiszer-ismeretekből is számot adtak tudásukról az idei Középiskolai Tanulmányi Verseny döntőjébe jutott diákok a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. Ebben az évben harminchárom diák jutott a tanulmányi verseny döntőjébe.
A Debreceni Egyetem kutatóinak vizsgálatai szerint a csemegekukorica-fogyasztás nem növeli az elhízás vagy a diabétesz kockázatát, magas lutein- és zeaxantintartalma révén ugyanakkor hozzájárulhat a szem egészségének megőrzéséhez, illetve bizonyos kognitív képességek javításához. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint az Általános Orvostudományi Kar közös négyéves kutatási programjának eredményeiről pénteken számoltak be a szakemberek.
Sikeres volt a szenátusi választás, mind a 17 választási körzetben érvényes volt a december 3-a és 5-e között zajlott voksolás. A 2025. január 1-én felálló új szenátusi testületbe 36 tagot és 39 póttagot választott meg az egyetem polgársága.
A talajok vízmegkötő és -áteresztő képességének, szervesanyag-tartalmának és különböző hullámhosszokon végzett szenzoros vizsgálatában is részt vehettek középiskolások és egyetemisták a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar talajok világnapja kapcsán szervezett ismeretterjesztő rendezvényén. A kutatók interaktív feladatokkal igyekeztek bevonni a fiatalokat, hogy felhívják a figyelmet talajaink állapotára. A rendezvényhez szakmai előadások és tematikus fotópályázat is kapcsolódott.
Miért is szerethetők a darazsak, a pókok és a nünükék? Tényleg az invazív szúnyogfajok hordozhatják elsősorban hazánkban a malária vagy éppen a nyugat-nílusi láz vírusát? Miért ragaszkodnak annyira a városi élethez a varjak? Városban élő vadállatok, vadállatokkal élő városiak. Az ember-vadvilág konfliktusairól volt szó a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék minikonferenciáján.
Az energiafűz-, a cukorrépa-, a tritikálé- és a paprikanemesítés tudományos eredményei, a hazai növénytermelés és kertészet biológiai és genetikai alapjait érintő poliploidizáció, növényi sejtosztódás is téma volt a III. Növénynemesítési Emléknapon és Konferencián. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar által szervezett szakmai rendezvény emléket állított Havas László biológus munkásságának is.
A legújabb eredményeket és a továbblépés lehetséges irányait vitatták meg kutatók és ipari szakemberek a Biotechnológia a Debreceni Egyetemen – 2024 Szimpóziumon. A Fókuszban az oktatás és kutatás a biotechnológia területén a 75 éves TTK-n alcímmel meghirdetett konferencián elhangzott: a biotechnológia életünk minden területén megjelenik, oktatási és kutatási szempontból is jelentős szerepet tölt be a DE-n.
Hat szekcióban harminckilenc előadás hangzott el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar idei Tudományos Diákköri Konferenciáján. A legtöbb tanulmányt az állattenyésztés, a növénytudomány és a növényvédelem, valamint a természetvédelem tématerületén mutatták be a hallgatók.